És attila bevetette. Fedezte őt fletó és a többi baloldali vezér. De már nem csak mesterházy hiszi csodafegyvernek, hanem a többiek is. Már a képviselő-jelöltjeik is bevetették. És még büszkén le is videózzák… szánalmas vergődés az egész.

Hogy mi az új baloldali „csodafegyver”? A vita. Vitázni akar mesterházy Orbánnal. Hogy miről, hol s miképp az nem lényeg. Csak vitázzon már vele a kormányfő. Csak emelje már föl végre magához Orbán, csak hadd szerepeljenek már végre egy közös fotón. Csak legalább egy pillanat erejéig hadd tűnjön úgy, hogy attilának van esélye, csak egy picit hadd élhesse bele magát, hogy ő is politikai tényező. Ezért szűköl mesterházy napok óta, ezen rugózik az egész baloldali médiahorda és az összes böszmefogásos vezető is ezt mantrázza.

A cikknek még nincs vége! Kattintson a tovább gombra!

Hogy miről vitáznának, arról nem beszél semelyikőjük. Fölösleges is lenne, tán még veszélyes is bármiféle konkrét témát szóba hozni, hiszen akkor előbb szembe kellene nézni a nyolcéves ámokfutásukkal. Ők maguk is tudják, hogy a vita hamvába hol ötlet. Orbánt Magyarországon háromszor annyian tartják alkalmasnak kormányfőnek, mint mesterházyt. Ugyan mi érdeke lenne Orbánnak ebben a vitában? És mi értelme lenne számára? Semmi. És ezt pontosan tudják mesterházyék is. Ezért aztán nem is törődnek a részletekkel, sőt, magukban azon rimánkodnak, nehogy Orbán mégis valamiért igent mondjon, mert akkor rém nagy baj lenne a baloldalon…

Maga a vita ötletének bedobása és a mögé rakott médiaerőlködés egyértelműen azt jelzi, hogy minden bizakodó, győzelemre készülő nyilatkozatuk ellenére tisztában vannak vele, hogy nagy hátrányban vannak. Az ugyanis a politikai egyszeregy része, hogy vitázni mindig a hátrányban lévő akar, mindig az erőlteti. Őneki ugyanis nincs veszítenivalója vele. Ha veszít a vitán, akkor sem kerül rosszabb pozícióba, hiszen eleve vesztésre áll. Ellenben már a vita tényével, a megvalósulásával arathat egy fél győzelmet, hiszen komoly ellenfélként tűnhet föl. No, ez utóbbit akarja elérni a böszmegfogás, lehetőleg vita nélkül. Hogy mesterházyt sikerüljön végre eladni komoly ellenfélként. No, nem az országnak, hanem a sajátjaiknak. A baloldali belső felmérések szerint ugyanis maguk a baloldali szavazók sem tartják alkalmas és komoly ellenfélnek mesterházyt. Ez pedig nagy baj, hiszen a szavazási hajlandóságot csökkenti a baloldali szavazók körében. Nem kicsit, nagyon. És már jön a vona is… és ha így megy tovább, akár a második hely is veszélybe kerülhet, amivel jó néhány baloldali paprikajancsi kívül maradhat a parlamenten, hiszen csökken a megszerzett listás képviselői helyek száma. Szóval ezért erőltetik annyira ezt a szánalmas vita cirkuszt, hogy hergeljék vele a saját szavazóikat, hogy lehessen Orbánozni nap mint nap. Hiszen erre trenírozta őket fletó. Másra már nem is hallgat egy átlag baloldali szavazó, csak az Orbánozás éri el az ingerküszöbét. A többi területen ugyanis annyi volt a baloldali pofáraesés, baklövés, hogy inkább oda se figyelnek másra.

De úgy tűnik, már nem csak mesterházy hiszi valamiféle csodafegyvernek a vitát, hanem már az egyéni képviselőjelöltjeik is. Az esélytelenek nyugalmával készülő jelöltjeik újabban politikai vitára hívó meghívókat adnak át a Fideszes jelölteknek. És videóra veszik az egész szánalmas produkciót, majd kiteszik a honlapjaikra.

A meghívó persze hallgat arról, hogy hol, mikor, és főleg miről vitázzanak, arról is hallgatnak, hogy egy 20-30 településes választókerületben miként lehet úgy vitázni, hogy az el is jusson az emberekhez. Ezekből is látszik, hogy nem is akarnak vitát, csak oda akarják magukat mérni a Fideszes jelöltek mellé. Hogy legalább a saját szavazóik elhiggyék, hogy ők tényleg ellenfelek, hogy érdemes rájuk szavazni. Közben persze rettegnek attól, hogy nehogy tényleg vitatkozni kelljen. Hiszen miben lenne egy súlycsoportban egy régen megbukott falusi volt polgármester egy olyan fideszes képviselővel, aki 16 éve eredményesen képviseli a választókerületének településeit? Semmiben. Ahogy mesterházy sincs semmiben egy súlycsoportban Orbánnal. A vita, mint „csodafegyver” tehát ennyi és nem több, egy szánalmas politikai végjátékban tett kétségbe esett kísérlet…