Fletó nem nyugszik, nem akarja tudomásul venni, hogy lejárt az ideje. Még próbálkozik, még zsarol, még ott akar maradni a rivaldafényben. De tudja ő is, hogy erre napról napra csökken az esélye, ami amúgy sem volt már számottevő. Jól jelzi ezt, hogy a pártjába már ő maga se akar pénzt belefektetni, így, amit csak lehet, áthárítana másra. Például a terembérleti díjat a lakossági fórumán részt vevőkre. 

"a bukott kormányfő pártjának vezetői járják az országot. Holnap a DK lakossági fórumot tart Ajkán, a városi kaszinóban, ahol maga Gyurcsány lesz a vendég. Mint az Ajkai Szó című újságból kiderül, belépéskor a rendezvény kiadásaihoz támogatásként háromszáz forintot kérnek."

Az összeget minden bizonnyal szimbólumként kell fölfogni. A bukás szimbólumaként. A 300 forint ugyanis pont a vizitdíj összege volt. Azé a vizitdíjé, amely az egyik legnagyobb szöget verte Fletó politikai koporsójába. 

Más kérdés, hogy számolni nem nagyon tud Fletó. Abból a pár emberből, akik még kíváncsiak rá, nem hogy a terembérleti díj, de még a pogácsára való sem fog összejönni. Ennél lejjebb már csak az lesz, amikor közterületeken tartják a fórumaikat Fletóék, mert ott még bérleti díjat sem kell fizetni. Igaz, előbb-utóbb elég lesz egy félreeső játszótéri homokozó...